Az 1948-ban született Nagy Lászlót egész pályafutása a magyar kultúrához, közművelődéshez köti. 1972-től közel tíz éven át tanári diplomával Szeged Megyei Jogú Város népművelési csoportja főelőadója, majd osztályvezető helyettese. A Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciójának megkezdésekor a társulat, a városvezetés javaslata alapján a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója lesz. Az 1982-92 közötti igazgatói tevékenységéhez a színház anyagi-, szellemi rekonstrukcióját a Nagyszínház teljes felújítását, logisztikai és szociális hátterét, az operatársulat hazai, nemzetközi sikereit, a Bartók – Pásztory-díjat, az újraindított országos operafesztivált, a Szegedi Balett megalapítását, az újjászervezett prózai társulat musical-korszakát kapcsolják. Pályája vége felé pedig a Ruszt-korszak sikereit és konfliktusait. Három év független ujságíróskodását követően az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatójává választják.
Ópusztaszeren 1995-2007-ig jelentős építőmunkát folytat, melynek eredménye egy félmilliárdos kulturális, turisztikai központ létrejötte, három és fél millió látogató az öt kontinens közel 70 országból, a Park hazai és nemzetközi elismertsége.
Nagy László színházszervező tevékenysége során dolgozhatott többek között Vaszy Viktorral, Giricz Mátyással, Pál Tamással, Horváth Zoltánnal, ő invitálta Szegedre Ruszt Józsefet. 1982-92 között igazgatóként Sándor Jánost – vele Görgey Gábort, Vinkó Józsefet –, Óberfrank Gézát, Imre Zoltánt, Krámer Györgyöt, később Sík Ferencet, majd Gregor Józsefet kérte fel tagozatvezetőnek. Az 1986. október 4-én átadott színház átalakult szervezeti működés mellett kezdte meg működését (részben önálló egységek, tagozatgazdálkodás, a műszaki- logisztikai bázis kiépítése a társulatra irányuló szociális figyelem).
A megújult színházat új magyar drámákkal köszöntötték, beindult a stúdiójáték, s a nagy sikerű musical korszak. (Hair 100 fölötti előadása, a West Side Story, Jézus Krisztus Szupersztár, Hegedűs a háztetőn), de számos más előadás 25-50-75-ös szériát ér el. Az Óberfrank Géza vezette opera együttes 10 év alatt 10 külföldi turnéján, 6 ország 50 városában 150 ezer néző előtt arat sikereket, itthon pedig elnyeri a Bartók-Pásztory-díjat. Szegeden indul útjára az új idők operafesztiválja, amelynek győztese is lesz a társulat. 1988-ban  - Sándor Jánost követően - művészeti tanácsadóként kapcsolódik a munkába Ruszt József. A kiváló rendező jelenléte sikeres előadásokkal és konfliktusokkal párosul az évtized végén.
Nagy László működése idején fölerősödnek a színház nemzetközi kapcsolatai. A próza a volt Jugoszlávia magyarlakta városaiban (Szabadka, Újvidék, Eszék) játszik, de megfordul, és sikert arat Nizzában is. Itthon pedig az ország minden részében tájol az egész társulat. Színházunk állandó szereplője a soproni, fertőrákosi, szombathelyi fesztiváloknak. Kapcsolatokat ápol és épít a testvérvárosi színházakkal, rendezőket, művészeti vezetőket fogad és küld.  A színházi stabilizáció következményeként ezért is lehetséges előbb új együttes, majd tagozat, a Szegedi Balett létrehozása. A társulat tagjainak megbecsülésére díjakat alapítanak. (Makó Lajos- Vaszy Viktor- Varga Mátyás- Balett-) készült film, színháztörténeti könyv. A rendszerváltozás idejének itteni gondjai ellenére az 1982-92-ig tartó időszak a változás, az értékteremtés kora a szegedi színház történetében.
Nagy László tizenöt év után Székhelyi József invitálására 2007. június 1-én kommunikációs igazgatóként tér vissza egykori munkahelyére. A Gyüdi Sándor főigazgató vezette színházban pedig 2012 végéig ügyvezető igazgatóként ténykedik.

Fontosabb írások, hivatkozások :

                                             
Nikolényi István: Szegedi Nemzeti Színház 1983-1986 (1986)
Tandi Lajos: Porlódi Niké válogatott írások 1967-97 (1998)
Nikolényi István: Kis szegedi színháztörténet (2008)
Legendák földjén (ONTE Kht. 2005)
Szeged szívében (SZNSZ 2008)
Demcsák Katalin: Scliptum (2009)
Szeged folyóirat: 1994/6-7; 1999/12; 2008/10-11