...bemutatójára készül színházunk 2014. december 5-én

Gaetano Donizetti: Farsangi kalamajka avagy A torkos csütörtök

Zsigmondnak és feleségének, Kamillának megesik a szíve Ninán, aki igaz szerelemmel szereti Teodort; apja, az ezredes mégis máshoz akarja hozzáadni. Zsigmond ravasz tervet eszel ki. A mátkául kijelölt Ernőt csőbe akarja húzni egy Molière darabból ellesett trükkel. Nem számít azonban arra, hogy a butácska szobalány elkotyogja a tervet a betoppanó Ernőnek, aki - immár lépéselőnyben - átveszi az irányítást. Hatalmas féltékenység ébred Zsigmondban, mikor az ifjú részletezni kezdi, hogy hol és mikor találkozott titkon annak feleségével, Kamillával…

„Minden féltékenység átok,
Hasson intő példám rátok,
Sandán láttok, rosszul jártok,
Úgy, mint az, ki itten áll!
Marhák lesztek, sok bajt tesztek,
Míg csak elmétek nem tisztul;
Ettől mentett meg e tiszt úr,
Néki forró hálám jár.” Csákovics Lajos fordítása

A szegedi bemutatóra Csákovics Lajos friss és sziporkázóan szellemes műfordítást készített Donizetti egyfelvonásos művéhez.

Marco Tutino: A gyertyák csonkig égnek

„Magyarországon Márai nemzeti hős, bár épp a Gyertyák csonkig égnek esetében várnia kellett a sikerre. 1942-ben adták ki különösebb visszhang nélkül; Olaszországba 1998-ban ért a regény. A színpadon hat szereplő egy letűnt birodalomra (az Osztrák- Magyar Monarchiára) emlékszik, mely új politikai csatározásoknak esett áldozatul, és melyet belepett a kihűlt és a szél által széthordott hamu.” Valerio Cappelli, Corriere della Sera, 11 ottobre 2014

Két egykori barát - Konrád és Henrik - évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve az egyikből vádlott, a másikból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem kizárólag alkalmi gyengesége okozta, hanem egy világrend széthullása, a hagyományos erkölcsi értékek megrendülése.

Részlet a Marco Tutinóval készült interjúból
Mikor olvasta először Márai Sándor regényét?
Húsz évvel ezelőtt, miután olasz nyelvre is lefordították a művet, amely az én hazámban, Olaszországban is siker volt. Kitűnő regénynek tartom, nagy hatással volt rám, de csak két-három évvel ezelőtt gondoltam először arra, hogy a műből operát írjak.
A korábbi években az Armel Operafesztivál keretében már két operáját is bemutatták Magyarországon, a Vita és A lakáj című műveket, mindkettőt nagy sikerrel. Ennek egyik oka lehet – sok más mellett – hogy dallamos műveket ír, amelyeket a közönség is könnyebben befogad.
 Azt gondolom, fontos, hogy egy operát értsen is a közönség. Ez amúgy is egy igen bonyolult, nem mellesleg költséges és hatalmas apparátust igénylő műfaj. Ha valaki olyan zenei nyelven ír meg egy operát, amit csak ő és a barátja fog érteni, hiábavaló volt a befektetett energia. Az én zenei nyelvezetem csakugyan dallamos, közérthető, és remélem, hogy szép melódiák vannak benne, amit persze nem nekem kell megítélni. Ráadásul olasz vagyok, és szeretném az olasz zenei hagyományokat, az olasz stílusú opera hagyományait folytatni, amely tele van dallammal.
Az Armel Operafesztivált és a szegedi előadásokat követően hol és mikor mutatják be ezt az operát?
Először a Martina Franca-i Fesztiválon, ami egy nagyon jelentős fesztivál Olaszországban, és ahol többnyire ritkán előadott, nem a standard repertoárba tartozó műveket láthat a közönség. Néhány hónappal később pedig bemutatja az operámat a firenzei Maggio Musicale is.
Dolgozik-e új operán?
Igen, sőt, már be is fejeztem a legújabb operámat, amelynek megírására a San Francisco-i Opera kért fel. A mű címe La ciociara, angol címe Two women. Egy nagyon ismert filmen alapul, amiben annak idején Sophia Loren játszotta a főszerepet. Jövő év június 15-én lesz a bemutatója.
Csák Balázs, operaportal.hu

Varsányi Anna