Nagy sikerrel mutatta be a Szegedi Kortárs Balett társulata Enrico Morelli koreográfiáját, a Moderato cantabilét és Juronics Tamás darabját, a Catulli Carminát pénteken a nagyszínházban. A közönség mindkét produkciót vastapssal ünnepelte.
Mintha két társulat két produkcióját látnánk, stílusában, szemléletében, hangulatában és mozgásvilágában is annyira különbözik egymástól a Szegedi Kortárs Balett új táncestjének két része. A római akadémia klasszikus balett képzéséről indult Enrico Morelli darabját, a Moderato cantabilét Marguerite Duras 1958-ban megjelent azonos című regénye ihlette. Hatalmas kristálycsillár ereszkedik a színpad fölé, körülötte kering a házaspár (Zsadon Flóra, Csetényi Vencel), majd a háttérből tűnik fel a csábító harmadik (Czár Gergely). A koreográfus ötletes mobil térbe helyezte a játékot.

A tápéi Scabello egy olyan „lakáskapszulát" épített, amely kettéválik, kifordul-befordul. Egyik felében egy ajtó, a másikban egy ablak uralja a falakat, amelyekről mintha régi tapéta foszlana. A könnyen variálható tér nagyszerűen működő találmány, pontosan megjeleníti a történetet, a kívül-belül, összezárva-kiszabadulva viszonylatokat Bianca Imelda Jeremias dominánsan fekete jelmezei mintha a múlt századelőt idéznék, de nem törekednek korhűségre, inkább egy jellegzetes levegőtlen atmoszféra megteremtése a céljuk. Zsadon Flóra rigorózusan zárt nyakú, mellén fehér csipkével díszített, pliszírozott fekete selyemruhában táncolja a jólétet biztosító házasságába belekeseredett boldogtalan asszonyt.

A csábító harmadik, Czár Gergely mélybordó ingében válik ki a csupa feketébe öltöztetett férfialakok közül. Morelli hatásos zenei montázst készített: ügyesen ötvözi a klasszikus zongorajátékot a néhány percre szinte elviselhetetlenségig fokozódó elektronikus hangeffektekkel, amelyek beszűrődő sóhajokkal, nyögésekkel, légyzümmögéssel, óraketyegéssel, csengőhangokkal segítenek megteremteni a nyomasztó, elviselhetetlenül rideg világot. Ebben a közegben küzdenek önmagukkal, magányukkal, vágyaikkal a szereplők.
Az olasz koreográfus lélegzetelállítóan artisztikus, kifinomult mozdulatokat komponált, amelyek tökéletes összhangban vannak a zenével, ugyanakkor mély lélekábrázolást képesek adni. Az ablak mögül rebbenve felvillanó beszédes asszonyi tekintet többet mond ezer szónál. Zsadon Flóra és Czár Gergely varázslatosan táncol. Széles érzelmi és dinamikai skálát bejárva, elképesztő hajlékonysággal, magával ragadó expresszivitással eddigi pályafutásuk egyik legszebb kettősét adták elő. Szívbemarkoló, amikor Orfeusz és Euridiké szerelmére is utalva megszólal egy szál zongorán Gluck éteri melódiája, a Fúriák tánca, amelyre csodálatos szerelmi kettőst láthatunk. Meglepetés, hogy a hezitáló feleség végül úgy dönt, a boldogsággal kecsegtető harmadiktól visszakullog a férjhez, a ház kristálycsilláros, rideg és boldogtalan biztonságába.

Juronics Tamás Carl Orff kantátájára koreografált Catulli Carminája igazából egy groteszk geg. Pirossal és kékkel is hatásosan megvilágítható tizenkét absztrakt domborműves panelfal és egy fehér revülépcső határolta térben hatvanas éveket idéző, fekete öltönyös-nyakkendős-kalapos-szemüveges jampecek csapják a szelet a Sophia Loren-napszemüveges, tetőtől talpig fekete-pirosba bújtatott ringó szoknyás nőciknek. A modern termékenységi rítus női főszerepét táncoló Hajszán Kitti vérbeli komika, viccesen mutatja meg egy igazi nőstényördög jól ismert, kipróbált praktikáit. Czár Gergely is sok humorral adja a kifelé a vagányt játszó, igazából rettenetesen bizonytalan „spermadonort". Odi et amo – Gyűlölöm és szeretem – éneklik Catullus megzenésített verseit, közben a színpadon a nemek csatája, a spermák és a tüszők ütközete zajlik. A fekete-piros esernyőkkel szinte revüszerűvé váló táncprodukcióban mintha nem lenne annyi sziporkázó ötlet, amennyivel mindvégig izgalmasan ki lehetne tölteni a kantáta közel negyven percét.

„Ez kell ide, nem a magány, meg a mélylélektan" – a nézőtérről távozóban csíptem el az egyik lelkes néző sommás véleményét. Lehet, hogy igaza van. Az a jó ebben a táncestben, hogy mindenki eldöntheti, melyik világ áll hozzá közelebb.

Mindenesetre Juronics Tamás a sikert látva azonnal felkérte Enrico Morellit a következő évadra egy egész estés szegedi táncprodukció koreográfusának. Jó döntés. ű

Délmagyarország
2015.11.23.
Hollósi Zsolt