Miután a cenzúra a nyílt színi királygyilkosság miatt Verdi eredeti verzióját nem engedélyezte, a római bemutató előtt a mester a cselekmény helyét és idejét minél távolabbra volt kénytelen áthelyezni. A bostoni helyszín, amit ily módon rákényszerítettek Verdi és Somma csodálatos alkotására, a mai napig zavarba ejtő. Philip Gossett, zenetudós szerint: ”a 17. századi gyarmatokon nem voltak – még Bostonban sem - álarcosbálok, másrészt a Sam és Tom nevekről (az eredeti változatban Ribbing gróf és Horn szerepel) az ember abszolút nem összeesküvőkre, hanem komikus karakterekre asszociál. Ráadásul Oscar karaktere – akit Verdi maga nagyon szeretett – kizárólag európai udvari környezetben képzelhető el, minthogy árasztja magából a XIV. Lajos korabeli francia udvar légkörét. Végül pedig felmerül a kérdés, hogy csendülhet fel egy ‘Dunque, signori, aspettovi’, ami leginkább egy Offenbach kán-kánt idéző dallam, ebben a komor puritán környezetben, ahol olyan művek játszódnak, mint például a Salemi boszorkányok.”
„Nagy kár,” – írja Verdi – „hogy fel kellet adnunk III. Gusztáv pompás udvari környezetét – és még egy ilyen impozáns uralkodót sem lesz könnyű találnunk. Szegény szövegírók, szegény zeneszerzők!”
Szerencsére manapság a színházak bátran választhatják bármelyik verziót, mivel a rendezői szabadság mára elfogadott szintjén a cselekmény korának és helyszíneinek szó szerint a szövegkönyvnek megfelelő megvalósítását senki sem várja el.

Varsányi Anna 

Képgaléria: