Interjú Enrique Pína Serrával

Enrique Pína Serra az Armel Operaverseny keretén belül Malatestino szerepét énekli Zandonai Francesca da Rimini című operájában. A Dominikai Köztársaságból származó tenor felesége 100 km-re Szegedtől született.  Élete első éveit Temesváron élte magyar apjával és német anyjával, majd apja halála után Bukarestbe költöztek. Gyermekkorában németül és románul tanult meg beszélni. Rómában járt egyetemre, ott ismerkedett meg későbbi férjével egy múzeumban. Enrique Temesváron sohasem járt, de ha ideje engedi, itt tartózkodása alatt ellátogat a közeli városba.

Hogy szerzett tudomást az Armel operaversenyről?

Olvastam egy felhívást, jelentkeztem, és az első meghallgatásom New Yorkban volt.

Ismer más művészeket, akik részt vettek a versenyen?

Igen. Ismerem a tavaly előtti verseny győztesét, az amerikai szopránt, Kristin Sampsont. Ő beszélt nekem a versenyről, ami arra ösztönzött, hogy én is részt vegyek rajta.

Hol szokott fellépni?

New Yorkban élek, de a világ számos országában megfordultam. Legutóbb Montrealban és a Michigani Operaházban léptem fel. Most itt vagyok Szegeden a Francesca da Riminiben. Ezután a produkció után először New Yorkban lesznek elfoglaltságaim, majd Floridában énekelem Cavaradossi szerepét.

A Dominikai Köztársaságban van az igazi otthona. Mikor tud hazamenni?

Ha új szerepet tanulok.

Szeret itt lenni Szegeden?

Nem szeretek, imádok. Szeretem az embereket, az országot, az ételeket, a természetet. Nagyon jókat lehet itt enni. A magyar ételek ráadásul egész biztosan egészségesek. Onnan gondolom, hogy nemigen látok elhízott embereket, nem látok elhízott nőket. Ennek pedig egy oka lehet: a jó minőségű ételek. Hozzátenném még, hogy a magyarok nagyon szép emberek. Magyarország nekem szerelem volt első látásra.

Ismerte korábban a Francesca da Rimini című operát?

Nem. Az operát nem. A történetet viszont jól ismertem, hiszen Olaszországban végeztem az egyetemet. Francesca és Paolo szerelme szinte ugyanazon a környéken bontakozott ki, ahol Rómeóé és Júliáé.

Mi a véleménye a készülő produkcióról?

Bár kevéssé ismert, ritkán játszott műről van szó, szeretem a darabot, a próbafolyamatot. Rendkívül családias a légkör. A kollégák, Pál Tamás, Juronics Tamás, Gyüdi Sándor, az énekesek mind barátságosak és segítőkészek. És jóllehet egyedül érkeztem, nem vagyok magányos.

Milyen a munkafolyamat?

Juronics Tamás fantasztikusan jól felkészült, remek munkát végez, és ezt nem azért mondom, mert ezt kell mondanom egy magyar interjúban. Döbbenetes, hogy bár nem beszéli az olaszt, pontról pontra ismeri a librettót. Mindig tisztában van azzal, mit énekel éppen az adott szereplő. Ráadásul nyitott, rugalmas személyiség, ami az énekeseknek nagyon sokat segít abban, hogy jól érezzék magukat a szerepükben.

Mondana pár szót Malatestino szerepéről?

Malatestino kis szerep, áriája sincsen. Az ő karaktere sokkal inkább a drámai, mint a zenei mélységekben keresendő. Bár ez a szerep, mint tenornak nem nyújt lehetőséget arra, hogy megmutassam, mit is tudok valójában, a karakter maga nagyon erős színpadi jelenléttel bír. A szerep drámai megformálása sokkal nagyobb kihívás, mint a munka zenei része annak ellenére, hogy a zenei anyag sem könnyű.

V.A.