„ROMY: Tizenhét, igen, ahogy mondod, én tizenhét voltam, te húsz, és megesküdtél nekem, hogy mindig szeretni fogsz.
FRANK: Igen.
ROMY: Nevetsz. És én megesküdtem neked, hogy mindig szeretni foglak. Emlékszel?
FRANK: Igen. Hát, meglehet.
ROMI: Most azért jöttem, hogy beváltsam az ígéretem. Meg azért, hogy emlékeztesselek a tiédre.
FRANK: Mit ígértem?
ROMY: Azt ígérted, mindig szeretni fogsz. Te mondtad.
FRANK: De hát… Tizenkilenc éves voltam.
ROMY: Húsz.
FRANK: Tizenkilenc vagy húsz, az mindegy. Miért jöttél ide?
ROMY: Teérted. Mi másért jöttem volna! Azért jöttem, hogy emlékeztesselek.
FRANK: Emlékeztess?
ROMY: Hogy örökké szeretni fogjuk egymást. Ezt mondtad szó szerint.”