Interjú Nagy Csongor Zsolttal, a Bánk bán 2013. március 15-i bemutatója elé

- Hogyan esett rád a választás Bánk bán szerepére?

- Bodolay Gézával három évvel ezelőtt dolgoztunk együtt Szatmárnémetiben. A La Bête (A bohóc) című darabot rendezte. Abban játszottam Elomire-t, a társulatvezetőt. Az az igazság, hogy nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. A szöveg is hasonlóan veretes, mint a Bánk bánban, jambikus sorokból állt a mű. És akkor ott elhangzott – amit szégyen-szemre én teljesen elfelejtettem -, hogy egyszer meg kellene együtt csinálnunk a Bánk bánt. Egy évvel ezelőtt jött el az a pillanat, amikor Bodolay Géza felhívott, hogy lenne-e kedvem eljátszani Bánk szerepét Szegeden. Így kerültem ide.

-Játszottál korábban Magyarországon?

-Nem. Most először. És Bánk szerepét is először játszom.

-Milyen típusú szerepek állnak hozzád közel?

-Én mindent szeretek. Akárcsak a konyhában, ahol mindenevő vagyok. Nekem teljesen mindegy mekkora egy szerep, elvégre nem colostokkal mérjük. Minden szerep kihívás – mindnek megvan a nehézsége és a szépsége. Nem igazán szeretek olyan kifejezéseket használni, mint „könnyebb szerep” vagy „hálátlan szerep”.

-Miket játszottál pályafutásod során?

-Többek között Lúdas Matyit, Csongort, az Anconai szerelmesekben a dadogós Luigit, a Padlásban a Herceget, Elomire-t a La Bête-ben, Andrejt Csehov Három nővérében. Jevgenyij Griskov Tél című művében én voltam az egyik katona.

-Ezek szerint zenés darabokban is szerepelsz.

-Igen. Énekelek, zenélek. Gitáron és basszusgitáron játszom. A Mindhalálig Beatles című előadásunkban – amit Mikó Istvánék csináltak meg eredetileg az Arizona Színházban – épp az volt a szép, hogy négy zenélni tudó művész Beatles dalokat játszik. Az előadás dalaiból aztán készítettünk egy koncertváltozatot – természetesen tanultunk hozzá még egy pár számot – és ezzel a mai napig turnézunk. Ugyanennek a csapatnak van egy líraibb, gyermekversekből álló műsora. Úgyhogy a zene is egyike azoknak a dolgoknak, melyek kitöltik a mindennapjaimat.

-Vendégművészként merre jártál már?

-Többnyire Szatmárnémetiben játszom, de két évadot töltöttem úgy, hogy párhuzamosan a Csíki Játékszínben is felléptem. Illetve egy évet voltam pályakezdőként a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál. Ezért nagy megtiszteltetés, hogy most itt lehetek Szegeden. Nagy kihívás Bánk szerepe, de szeretem a kihívásokat, és minden erőmmel és tapasztalatommal azon vagyok, hogy jó előadás szülessen.

Varsányi Anna