Az Író 99 éve, egy öt-hat soros újságcikkből táplálkozva vetette papírra Húber Vilmos családtörténetét.

Akkoriban a fővárosi színigazgatók körében egyáltalán nem talált pozitív fogadtatásra. Annak ellenére sem, hogy barátai, az író-költő nagyságok – Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső – elismerően nyilatkoztak művéről. A rideg fogadtatásban szerepe lehetett az első világháborús társadalmi viszonyoknak is, valamint a kor megszokott színházi divatjának. Akkor a „recept” alapján megírt, bokóhás-zenés vígjátékok szerepeltek a pesti színházak műsorán. A reális emberábrázolásnak, a hétköznapok megjelenítésének még nem volt helye a magyar színpadokon 1914-ben.

Füst Milán sorsában a „tehetséges-zseni ember” lelki alkata látszik kirajzolódni. Lélektani hegyek és völgyek, fájó és boldogító pillanatok elegye, amelyek tudatát és tudattalanját olyan irányba terelték, hogy a hazai, és nemzetközi irodalmi porondon személye mára kitüntetett helyet foglal el. Két fő műve, a most bemutatásra kerülő Boldogtalanok, és a Feleségem története című regénye tette igazán ismertté, amely utóbbi művéért 1965-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték.

A színházcsinálóknak mindig igazi „feladat” a Boldogtalanok színre vitele, egy tökéletes szellemi műhelymunka. A színdarab egy nem mindennapi családi helyzetet mutat be a nézőknek. Róza, az életben fogódzókat és családi melegséget kereső fiatal leány, Húber Vilmos nyomdász élettársa, a családhoz költöztet egy másik nőt is, kapaszkodva a társába, a férfibe, aki valamelyest biztonságot tud neki nyújtani. Remélve, hogy így együtt tudnak maradni, kielégítve társa kalandvágyát...

Színésznek és rendezőnek igazi csemege ez a Füst Milán-féle emberábrázolás, amely biztosan izgalmas élményt nyújt a néző számára. A darab rendezője Harsányi Zsolt így nyilatkozik a darabról: „Füst Milán drámájáról elég lehangoló vélemények születtek már saját korában is, nem akarták színpadra vinni a direktorok egyebek között azért sem, mert sötét világot ábrázol, amely riasztó volt. Én azonban úgy gondolom, ahogy nincs fény sötétség nélkül, reménynek is lennie kell. Így a mi előadásunk erről szól majd, hiszen ha van szeretet, nem olyan sötét a világ.”

Füst Milán Boldogtalanok című drámáját 2013. április 26-ától láthatja a szegedi közönség a kisszínházban.

Jó szórakozást kívánunk Önnek Füst Milán idén 99 éves drámájához!

Képgaléria: