A Mobil Front Műhely és a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházának közös produkciója

Utazunk. Egy kislány kezében zacskó, benne hal. 

Ideiglenesség. Úton egyik akváriumból a másikba. A születés helyétől az üvegkoporsóig. A zacskóban csak egy ideig elég az oxigén. Bezárt élet egy tágasabb lét reményével.

Ma, a Nagy Hadronütköztető (CERN, Svájc) korában magától értetődően használjuk a technika vívmányait, anélkül, hogy ismernénk a pontos működésüket. Csupa gép és szerkezet vesz körül bennünket, kapcsolgatjuk őket ki-be, miközben halvány sejtelmünk sincs arról, hogy a gombon túl, miféle világ rejtőzik. Ez az öntudatlan létezés régi hagyomány szülőbolygónkon, hiszen ki tudja, mióta szeretünk és gyűlölünk, okozunk örömet és bánatot nap, mint nap, anélkül, hogy tudnánk róla, pontosan mit is csinálunk, és azzal hogyan hatunk. Még ma is könnyebbnek tűnik egy rakétát a kozmoszon át a Föld túlsó felére pottyantani, mint megérteni a velünk szemben ülőt. Legfeljebb sejtéseink lehetnek róla, mi rejtőzik a homloka mögött. Ezekből a sejtésekből szedtünk össze egy kísérletre valót.

ÚJ MŰ SZÜLETIK
Az előadás aktuális kérdéseinkre keres válaszokat, nem egy elmúlt korszak lenyomatát hordozza, hanem az általunk teremtett figurák helyzetein keresztül próbál reflektálni környezetünkre. Előadásmódjában kötetlenebb a hagyományos értelemben vett színházi formánál, mivel nem egy történet elmesélése a fontos, hanem a gondolkodás felkeltése.

Az alkotók (a szegedi színház tagjai és néhány budapesti vendégművész) számára is újszerű munkafolyamat végeredményeként megszületik egy új színpadi mű, aminek célja – többek között –, hogy egy újfajta formanyelvnek a segítségével más irányból közelítsünk a nézőkhöz, legfőképpen az egyetemista réteget megcélozva. A végeredmény egy olyan - felvállaltan eklektikus - előadás, amely speciális, egyéni problémákkal foglalkozik, társadalmi kérdéseket is feszeget, de nem nélkülözi a költőiséget és a humoros pillanatokat.

Kiemelkedően fontosnak érezzük, hogy társadalmunk azon tagjaira is felhívjuk a figyelmet, akik önhibájukon kívül kirekesztődnek a hétköznapi létezésből. Jelen esetben a hallássérültek kerültek fókuszunkba. Előadásunk egyik karaktere is siket és egy jeltolmács is szerepet kapott, aki az Unió fogyatékos ügyi stratégiáját tolmácsolja a hallók felé. De minden erőnkkel megpróbálunk létrehozni egy olyan előadást is a munkabemutató után, amelyet hallássérült nézők is élvezhetnek, jeltolmácsolással. Ebben nyújt segítséget számunkra a SINOSZ szegedi Jeltolmács szolgálata. 

KIINDULÓPONTOK
Milyen jövőképe lehet egy fiatalnak, aki máról holnapra él?  
Mit is jelent „fogyatékosnak” lenni az „egészségesek” között?  
Hogyan találja meg a helyét valaki egy idegen országban, ahol a helyiek egymástól is elzárkóznak?
Hogyan talál szerelmet az, aki a frusztrációihoz keres partnert?  
Milyen anya az, aki irigyli a lányától a korát?
Mit lát az a mozirajongó, akinek a valóság is illúzió?  
Ha elnyel a fekete lyuk, akkor jobb lesz?  

AZ ALKOTÓK
A Mobil Front Műhely olyan budapesti és szegedi fiatal művészek összefogásából jött létre, akiknek fontos célkitűzése, hogy jelen idejűen reagáljanak a szűkebb / személyes és tágabb / társadalmi környezetükben zajló eseményekre. Tagjai színészek, színházrendezők, televíziós szerkesztők, dramaturgok, zenészek. Tavalyi munkájuk, az a.N.N.a című előadás a Debreceni Alternatív Színházi Szemlén elnyerte a „Legjobb rendezés” díját.

Képgaléria: