Kosztolányi Dezső szerint a történet a következő: „három moszkvai lány, három tábornok-árva története, ki vidékre kerül, egy helyőrségi városba, ott csöndesen elszárad, kiábrándul, megöregszik És? Olga tanítónő, aztán igazgatónő. Mása egy gimnáziumi tanár felesége, beleszeret az őszülő ezredesbe, kit áthelyeznek. Irinának, a postáskisasszonynak párbajban megölik a vőlegényét. És? Az élet is elmegy, a fiatalság. Minden elmúlik, változik, semmi sem oldódik meg. És? Az írónak nincs más mondanivalója, sem az, hogy ez helyes, sem az, hogy ez helytelen, semmiféle állítás vagy tagadás, védelem vagy vád."
"Ha az a gyerek az enyém volna, betenném egy serpenyőbe, megsütném és megenném.” – „Durva, neveletlen fráter!”
„A jellemem, a jellemem – Aleko, miért törsz ellenem? Te vagy nekem a szerelem!”
„Megfordul és dermedve már, - mögötte most a medve áll." -
„Élni fogunk! A zene olyan vidáman, olyan boldogan szól. És én azt hiszem, nemsokára megtudjuk, miért élünk, miért szenvedünk… Jaj, csak tudnánk, miért?!... Csak tudnánk, miért?” (Kosztolányi Dezső fordítása)
On május 7th, 2011 Táskai Annamária (nem ellenőrzött) says:
Kedves Társulat!
Még alig értem haza a ma esti előadásról, de azonnal meg kell osztanom Veletek, milyen fantasztikusnak tartottam a játékotokat! Csehov egyébként nehéz és vontatott stílusa helyett egy hihetetlenül jól emészthető, elgondolkodtató, élő rendezést láttam zseniális színészi teljesítménnyel! Erdélyi Tímea idegösszeomlásánál a nyakamban dobogott a szívem, Gidró Katalin búcsújánál pedig én is sírtam...:) Ez volt az első szegedi színház élményem, mivel Pesten lakom, de biztos, hogy most rendszeres látogatóvá tettetek minket. Köszönöm Mindenkinek, sikeres pályát és nagy lelkesedést kívánok a továbbiakhoz!
Három nővér
Kedves Társulat!
Még alig értem haza a ma esti előadásról, de azonnal meg kell osztanom Veletek, milyen fantasztikusnak tartottam a játékotokat! Csehov egyébként nehéz és vontatott stílusa helyett egy hihetetlenül jól emészthető, elgondolkodtató, élő rendezést láttam zseniális színészi teljesítménnyel! Erdélyi Tímea idegösszeomlásánál a nyakamban dobogott a szívem, Gidró Katalin búcsújánál pedig én is sírtam...:) Ez volt az első szegedi színház élményem, mivel Pesten lakom, de biztos, hogy most rendszeres látogatóvá tettetek minket. Köszönöm Mindenkinek, sikeres pályát és nagy lelkesedést kívánok a továbbiakhoz!
Annamária